A konferencia ünnepélyes megnyitóján Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora köszöntötte a felsőoktatási intézmények megjelent képviselőit. Beszédében áttekintette az elmúlt időszak legjelentősebb tanácskozásainak egyes elemeit; így kitért a 2002-ben Johannesburgban megrendezett ENSZ „Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó”, továbbá a 2012-es RIÓ+20 Konferencia, valamint a 2018-as katowicei ENSZ klímacsúcs törekvéseire.

Beszédében kiemelte, hogy a környezetmérnöki képzést biztosító 11 hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb hallgató az Óbudai Egyetemen folytatja tanulmányait, ez a képzésben résztvevő hallgatók 26%-a.

Scheuer Gyula az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja is örömét fejezte ki, hogy a két egyetem és az ELTE-hez tartozó Környezettudatos Szemléletért csoport közös szervezésében létrejött e rangos szakmai konferencia. Hangsúlyozta, hogy dinamikusan változó világban élünk, ahol a felsőoktatás szerepe is átalakulóban van. A felsőoktatási intézmények felé immár társadalmi és gazdasági elvárásként fogalmazódik meg, hogy alaptevékenységeik, az oktatás és a kutatás mellett, egy harmadik misszióval is bővüljön a funkciójuk. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az „elefántcsonttoronyból” kilépve a két alapmisszió során felhalmozódott tudást és erőforrást minél hatékonyabban képesek legyenek átadni és hasznosítani akadémián kívüli partnereknek is. A technológiai forradalom és a környezeti krízisek korában a felsőoktatásnak ez a szerepe felértékelődik: nem csak lehetőségünk, hanem felelősségünk van a civilizációs kihívásokra adandó válaszok kidolgozásában.  És ennek elérésében fontos szerepe van a személyes példamutatásnak.

A konferencia első napján plenáris előadások hangzottak el, melyeknek keretében a szervezők azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy a felsőoktatásnak milyen szerepe van a fenntarthatóságban, valamint, hogy a felsőoktatás kiterjedt intézményhálózata hogyan tud hozzájárulni a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához.

A rendezvény üzenete a társadalom összes szereplőjéhez szól. Az eseményre a felsőoktatási intézmények mellett a kormányzati, a vállalati és a civil partnerek is meghívást kaptak, ahol közösen kívánnak a rendezők szembenézni azzal, hogy a felsőoktatás mennyiben képes napjainkban megfelelni a fenti feladatoknak. A rendezvényen a hangsúlyt a jó gyakorlatok bemutatására és a környezettudatos egyetemek hálózatosodásának elősegítésére helyezik a szervezők.

Plenáris előadás keretében „Gazdasági növekedés, fenntarthatóság és oktatás” címmel Kőrösi Csaba,a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője tartott előadást, majd Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO-IHP Intergovernmental Council alelnöke, az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi tanára „A víz interdiszciplináris kihívás – tudják azt kezelni oktatási rendszereink?” című előadását követhették nyomon az érdeklődők. A délutáni program keretében „Fenntartható egyetemi campus„ és a „Fenntarthatóság a felsőfokú oktatásban” szekció keretében a környezettudatos egyetemek legjobb gyakorlatát ismerhetik meg a regisztrált résztvevők.

A második nap programja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Aula Magna) folytatódik. Az eseményen Dr. Darázs Lénárd általános rektorhelyettes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviseletében, valamint Földesi Gabriella az Óbudai Egyetem kancellárja köszönti a résztvevőket.

A szakmai rendezvény keretében elsőként Dr. Nemes Csaba, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fenntartható Fejlesztésekért Felelős Helyettes Államtitkárság főosztályvezetője „Környezetvédelmi kihívások a felsőoktatásban” címmel tart előadást. A hallgatóság ezt követően Ferenczi Attila, a Recobin Kft. ügyvezetője „Hulladékgazdálkodás felsőfokon” előadását követheti nyomon. Hasonlóan ez első naphoz a délután folyamán az „Egyetemi közösségek szerepe a fenntarthatóságban” szekcióra, majd azt követően a „Környezettudatos felsőoktatási intézmények hálózatosodása” networkingre kerül sor.